|
| Szerző | Üzenet |
---|
No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 206
❦ Érkezés : 2015. Jun. 26.
❦ Tartózkodási hely : ☾ Where am I? ☾
HUMAN keep my secrets well | Tárgy: Re: Taylor Bruke Szer. Szept. 16, 2015 8:00 pm | |
| elfogadva, gratulálunk üdvözöllek családunk körében Heeló, Tay-Tay! Hivatalosan is üdvözöllek köztünk, csajszi! Kis chaten már mondtam, itt is meg kell említenem, hogy nagyon szeretem a választott pb alanyodat és el kell mondanom, hogy szerintem tökéletesen illik a karakterhez! Nagyon tetszett a lapod a maga kis egyszerűségével és könnyed stílusával. Jó volt, hogy te nem akartál mindenféle hiper-szuper csavarokkal és sorsdöntő pillanatokkal villogni, csak lazán elmesélted nekünk, hogy mi mindent élt meg a karakter. Szuper vagy! De azért nem mehetünk el a tény mellett, hogy vámpírboszi vagy... Úgy érzem fogsz még nekünk izgalmas pillanatokat okozni és én alig várom, hogy részese vagy olvasója lehessek ennek! Nem is tépem a szót tovább, el vagy fogadva! Foglalózz, ha még nem tetted, aztán fuss játszani! |
| | | No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 5
❦ Érkezés : 2015. Sep. 16.
❦ Tartózkodási hely : ♦ Ahol gondolom
VAMPWITCH keep my secrets well | Tárgy: Taylor Bruke Szer. Szept. 16, 2015 11:54 am | |
| Taylor Bruke Azt hiszed ismersz? user neve • kora • becenév: Tay • születési hely, dátum: 1865.03.15. New Orleans • faj: Vámpírboszorkány • kor: 150 • családi állapot: Bonyolult • foglalkozás Sex, drugs and rock 'n' roll • play by: Maia Mitchell • kapcsolat a családdal: Az igazi szüleimet nem ismertem. Árvaházban voltam amióta az eszemet tudom, aztán örökbefogadott egy kedves család, de miután fény derült boszorka képességeimre, és elkezdtem használni ezeket, visszavittek oda, ahonnan elhoztak. 18 éves koromig kénytelen voltam az árvaház rabja lenni, aztán kidobtak onnan is. | • amik egyedivé tesznek: Váll alá érő barna, általában göndör hajam van és barna szemem. Sok időt fordítok a kinézetemre, de amikor átváltoztam vámpírrá, a bőröm teljesen kisimult és sokkalta ragyogóbb lettem. Baba arcom van, már 130 éve ugyan így nézek ki. Néha egy kicsit unalmas, ez a gyerekes tekintet, arc, soha nem változó kinézet, de ahogy eszembe jut, úgy el is felejtem ezt az apró kis problémát. Nagyon alacsony vagyok és igazán vékony is, de hát azt mondják, azért lettem ilyen alacsony, mert a jóból keveset adnak. Az aktuális divat szerit öltözködöm, elég... feltűnő jelenségnek számítok.
Ahogy múltak az évek, úgy változott a jellemem. Az árvaházban nem voltam menő, sokszor kiközösítettek és csak egy két barátom akadt. Ahogy örökbe fogadtak, pimasz lettem és egy idő után már nem igazán fogadtam szót a nevelő szüleimnek. Főként amikor rájöttem, hogy milyen erő rejlik is valójában bennem. Nem volt aki segítsen kezelni, vagy elmondani hogy mire számíthatok ezzel, így faltam az energiákat. Szüleim rájöttem, és visszaküldtek oda, ahonnan elhoztak. A társaság nem cserélődött, csak mindenki elkezdett érdeklődni irántam, hogy miért is küldtek vissza. Kihasználtam a népszerűséget, úgy mondd csatlósokat kezdtem el gyűjteni magam köré. Gonoszabb lettem mint voltam és kihasználtam embereket. Ekkor már egy kicsit féltek tőlem. Főként, hogy néhányuk előtt le is buktam képességem használata közben. 18 évemet amikor betöltöttem kitettek. Egyedül voltam és magányos. Pár napig barangoltam egyedül még nem találkoztam azzal a személlyel, aki átváltoztatott. Teljesen megváltozott az életem. Egy ideig kiszolgáltatott voltam, nem tudtam élni az életem. Egyszer aztán nem jött haza. Megszöktem, bejártam fél világot, majd Mistic Fallsba közöttem ki, ahol az elvesztegetett éveimet kezdtem el bepótolni. Rájöttem, hogy biszex vagyok, és mindenképp szeretném elérni, hogy magas rangom legyen a természetfeletti irányításában. |
multik • tapasztalat • hallgasd történetem... 1865-ben születtem és árvaházban kötöttem ki. Ott nevelkedtem, ott tanultam meg beszélni. A nevelők nem voltak kedvesek velünk, soha nem mondták el, hogyan érkezhettem meg erre az undorító helyre. Kiskoromban párszor megpróbáltam beszökni az archívumba, ahol tartják a dossziékat, amikben az adataink és a származásunk található. Sajnos büntetés lett a vége, nem tudtam soha sem ellopni a saját adataim. 15 éves koromban örökbe fogadott egy kedves kis család, akiknek sajnos nem lehetett gyermekük. Szép életem volt náluk, viszonylag jó kapcsolatot is ápoltunk egymással, de nem sokkal a költözésem után elkezdtek jelentkezni boszorkány létem első jelei. Felfedeztem képességeim, elkezdem használni. A szülők pedig elkezdtek gyanakodni. Először nem hitték el, nevelőanyám látott meg, és az apám kinevette. Majd figyelni kezdtek. Egy váratlan pillanatban betoppantak a pincébe amikor éppen varázsoltam. Megijedtek és visszaküldtek az árvaházba. Mindenki bálványozni kezdett, én pedig igen csak kiélveztem azt, hogy végre kaphatok egy kevéske figyelmet. Néhányan sajnos meglátták a képességem, ezért félni kezdtek tőlem és figyelmeztették ismerőseiket hogy véletlenül se barátkozzanak velem. Csatlósaim voltak, kihasználtam az embereket és még a nevelőket is magam mellé tudtam állítani. Már akkor galád voltam, ha be akarom vallani magamnak. Csak ez még a kezdeti fázis volt. Tizennyolc évemet betöltvén a nevelőim kitettek az árvaházból. Némi aprópénz vihettem csak magammal, és nem tudtam, hová kellene indulnom. A pénz még egy motelre sem lett volna elég, egy éjszakára. Így hát barangoltam és pár napot az utcán töltöttem. Ekkor találkoztam egy vámpírral, aki átváltoztatott. Mit sem tudtam abból, amivé leszek. Kiszolgáltatott lettem, ő viszont nagyon is jól tudta, hogy én kellek neki a szükségletei kielégítésére. Éveken keresztül vitt magával mindenhova, nekem kellett varázsolnom neki mindent és megtenni amit csak kért. Rémes volt. Ha nem történt valami úgy ahogy szerette volna, akkor megbüntetett, éheztetett. Aztán egyszer csak nem jött haza. Talán valami baja lett neki, meghalt, elfogták, nem érdekelt. Megszöktem. Messze mentem New Orleanstól és végre fellélegezhettem. Ez a rengeteg sok év során megtanultam megvédeni magam és kezelni a képességeim. Beutaztam fél világot, láttam rengeteg csodát és végül, visszatértem de nem New Orleansba. Mistic Falls lett a kiválasztott célpont hiszen azt hallottam, sok természetfeletti tartózkodik e városban. Itt élvezem ki elvesztegetett éveimet, szereztem barátokat és társakat. Vajon meddig tudom nyugalomban élni az életem? A sok éves szenvedés után úgy döntöttem, nem használom képességem ameddig nem lesz rá szükségem. Azt hiszem, ha egyszer kitör belőlem az évek során felgyülemlett erő, sok problémám lesz a körülöttem lévőkkel. |
| | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |