• becenév: Piper?!
• születési hely, dátum: New Orleans; 1993. július 22.
• faj: ember
• kor: 22
• családi állapot: fogalt
• foglalkozás egyetemista-fotográfus
• play by: Cara Delevingne
• kapcsolat a családdal: Öten lakunk óriási házunkban, melyet én csak birodalomnak hívok termete miatt. Nem vagyok híve az órási vonulatoknak, de itt kell élnem, ez van (megszoksz vagy megszöksz). Családunk legidősebb tagja, apukám édesanyja, a drága Sarah mama. Lassan közelít már a 80hoz de még mindig olyan akár egy tini. Imádom a fiatalos lendületét, jó humorát és isteni almás-lepényét. Időrendben utána érkezik drága apukám, John. 57 éves, Brontë vállalat igazgatója. Szülőről gyerekre szálló már két generációs vállalkozás ez amit nagyon úgy tűnik bátyám, Jonathan fog örökölni (még ha őt ezt egyáltalán nem is érdekli), aki jelenleg jogi karon végzős diák. Nem vagyok édestestvérek, Ő apánk előző házasságakor fogant, de ettől függetlenül velünk él, nem pedig az Édesanyjával. Furcsa, hogy Anyát a keresztnevén szólítja és olykor bunkó viselkedése miatt a hátam közepére sem kívánom, de mit lehet tenni akkor is a testvérem?! Akiről pedig nem beszéltem még, pedig nélküle nem lennék (bár mondjuk apa nélkül se...) az édesanyám, Mary. 53 évesen elérte azt, hogy neve legyen a divatiparban még mindig. Általában a modellek miután kiöregszenek kereshetnek más munkát (persze van kivétel), de neki nem kellett. Még mindig azt csinálja amit szeret, reklámfilmekben szerepel, viseli chanel ruhakölteményeit és még sorolhatnám. Bejött az élet nem? De... csak én lettem züllőt, ahogy anyám fogalmaz.

• amik egyedivé tesznek: személyiség/külső:
A külső nem minden szoktam kifakadni olykor mikor csak azt látják, hogy baba arcom van, dús ajkaim és virító kék szemeim. Nem csak hosszú, szőke hajzuhatagból, vékonyka alakból és nőies vonalakból állok. Ennél több vagyok, több rétű mint a hagyma, ahogy azt Shrek mondta szamárnak az első részben. Oh igen..ha már itt tartunk szeretem  rajzfilmeket, a videó játékokat. Kicsit gyerekes, kicsit fiús vagyok, de mégis bájosan csinálom mindezt. Ám nem mindig vagyok a cuki, vicces lány aki mindenkihez próbál jól viszonyulni. Gyakran vagyok ideges, és még gyakrabban válik belőlem fellengzősnek tűnő, szerintem irritáló személy. És miért? Nehéz olyan gyereknek lenni akinek a szüleit ismerik és nem azért, mert a család barátja. Nem egyszerű, ha valakinek annyi pénze van, hogy dolgoznia se kéne és a többiek pedig irigyek rá. Legyek mindig kedves és normális még akkor is, ha megbántanak és azt hiszik érzéketlen vagyok és csak a vagyon az ami engem ápol? Köszönöm nem! Lehet..sőt, tudom, hogy nem jól kezelem ezt, de egyenlőre még senki nem tanította meg a másik utat. Egyébként meg a humorfaktorom egészen magas, őrültségből nálam nincs hiány. Imádok nevetni, ha nem szabad akkor is, ha nincs min akkor is. Kulturáltan? Ugyan kérlek, az én nevetésemtől kockás hasad lenne! Sajnos nem úgy viselkedem sokszor ahogy kellene, nem mindig vagyok illedelmes sőt kifejezetten utálom a jó modort, de ettől lesz minden vicces. Nem szeretem a szomorúságot, bár jómagam is gyakran elérzékenyülök persze csak titokban. Mások előtt sírni olyan lenne mint kérelmezni a saját kivégzésem. Ha gyengének látnának az borzalmas lenne, tönkremenne minden mit elértem. Azt, hogy lássák szikla erős bástya vagyok, hogy nem lehet megtörni és hatni rám sehogy. Miért jó ez nekem? Elvárom, hogy tiszteljenek független attól, hogy én nem tanúsítok semmiféle meghunyászkodást senki felé még ha felnőttről is van szó.
Azokat akiket szeretek tudom egyszerre bombázni jó kedvemmel és ragaszkodásommal, de aztán hirtelen a semmiből feltörő gonoszkodást is rájuk zúdítom. Nem szeretek bocsánatot kérni, de mindig megteszem. Hogy is van ez? Nem vagyok kibékülve a haraggal, nem Ő kivételesen nem a barátom.
Sokszor generálok vitát, sokszor felkapom a vizet, hirtelen haragú vagyok mindent támadásnak veszek akárcsak bátyám. Nos nem vagyunk vér szerinti tesók, de ettől még együtt nőttünk fel. Nem tudom tőle lestem-e el ezt a tulajdonságom vagy szimplán hasonlók vagyunk valamiben bármilyen meglepő.
Rengeteg kérdőjel, rengeteg nem tudom..., talán... de egy dologban biztos vagyok. Megszoksz vagy megszöksz, azaz vagy nagyon szereted amilyen vagyok vagy nem bírod elviselni ez a két véglet, köztes állapot nem volt és nem is lesz!

amiket szeretek:
×Mandala imádó vagyok. Rengeteget olvasok róluk, kívülről tudom már szinte a szimbólumok jelentését és előszeretettel tervezek magam is a végtelenséget ábrázoló nyitott, díszes kört.
×Művészetek? Jöhet dögivel. Legyen posztmodern, szürrealista, manierizmus vagy akár még régebbi. Falom a művészettörténelem minden sorát. Ahogy a templomok, úgy a különféle szobrok és festmények is meggyönyörködtetnek. Jó magam is megpróbálkoztam a festészettel, s hát mit mondhatnék egyetemen sem kell letennem az ecsetet, hisz művészeti iskolába járok.
×Utazás! Nem kavar meg, ha hajón kell utaznom, akár a hullámvasutat úgy imádom mikor a repülő felszáll. Szüleimnek köszönhetően velük és nélkülük is sok helyen jártam már.
×Fényképezőgépem szokás szerint mindig vagy nyakamban, vagy táskámban lapul. Minden mi él és mozog, minden mi örök és élettelen. Jöjjön bármi, engem érdekel. Szeretek városfotókat készíteni, és mint említettem sok helyen jártam már, nem hátrány, ha szép képeken tudom megörökíteni a látottakat. De nem csak ilyen képekkel szoktam "dicsekedni", ha lehet így fogalmazni. Modell fotózás, az az igazi munka (legalábbis számomra), hisz teljesen kilehet élni magunkat. Minél extrább, különlegesebb és egyedibb annál jobb és értékesebb.
×Tetoválásokért rajongok. Nekem is van jó pár. Talpamtól kezdve az ujjaim sok helyen megtalálható egyegy felirat, vagy figura. Egyik kedvencem az ujjamon lévő oroszlánfej.