|
| Szerző | Üzenet |
---|
No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 206
❦ Érkezés : 2015. Jun. 26.
❦ Tartózkodási hely : ☾ Where am I? ☾
HUMAN keep my secrets well | Tárgy: Re: Little Wolf Kedd Aug. 11, 2015 6:13 pm | |
| elfogadva, gratulálunk üdvözöllek családunk körében Sasha! Úgy bevágtattál ide közénk, hogy máris a szívembe zártalak és nagy öröm a számomra, hogy én fogadhatlak el! Hagy dicsérjem meg a pb választásodat, is, aki szintén nagy kedvencem, bár ő rá nem fogom csorgatni a nyálam... Tetszett a jellemzésed, kimondottan szeretem, ha valaki tudja mit akar és nem fél érte egy-két pofont kiosztani, jómagam is ilyen vagyok, lehet ezért szimpatizálok veled annyira, persze.. mindenféle elfogultság nélkül. A történet rész is tetszetősre sikeredett; laza volt, gördülékeny és könnyen olvasható. Szívesen olvastam volna még tovább is, de ilyen a szerencsém, a jóból csak keveset adnak. Nem is húzom tovább az idődet, el vagy fogadva, sicc foglalózni, aztán játszani! |
| | | No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 9
❦ Érkezés : 2015. Aug. 11.
Inactive keep my secrets well | Tárgy: Little Wolf Kedd Aug. 11, 2015 5:38 pm | |
| Sasha White "amikor a farkasfű virít, és kikerekedik az őszi hold" Ariana • 18 • becenév: Sasha, csak ennyi. • születési hely, dátum: Alabama, 1996. november 03. • faj: vérfarkas • kor: 19 • családi állapot: kapcsolatban • foglalkozás diák • play by: Shelley Hennig • kapcsolat a családdal: A családom elég bonyolult. A szüleim kiskoromban elváltak, s mikor apám úgy érezte, hogy eljött az ideje, hogy édesanyámnak kellőképpen sikerült engem kihoznia a sodromból, aljas módon rávett, hogy megöljem. Aztán magához vett, de mikor betöltöttem a tizenhatot, alig láttam, folyton eltűnt, hetekre elhagyta a várost, csak a teliholdakat töltöttük együtt. Igazából, néha úgy érzem, hogy a szerelmem a családom. Az egyetlen akire számíthatok. | • Igazi nagyszájú csaj vagyok. Tudjátok, az a fajta, aki mindig megmondja a magáét, és kiáll a célja érdekében. Makacs vagyok, nem nagyon adom fel a dolgokat, ha valamit egyszer eldöntök, akkor azt el is fogom érni, ha beledöglök akkor is. Sokan mondták már, hogy félnek tőlem. Azt, hogy szerintük ölni is képes lennék azért, hogy megszerezzem, amit akarok, és nem is igazán áll távol a dolog a valóságtól. Ravasz vagyok, gyors, okos, a testem szinte tökéletes. Tizenöt évig tornáztam, azóta pedig minden nap járok edzeni. Ó, tehát az érdekel, hogy miért vagyok híres? Te sosem nézel tévét? Két éve megnyertem a Miss Amerika szépségversenyt, azóta pedig nyílt egy-két galériám is. Azért érkeztem ide, hogy tanuljak, de persze közben a festményeimet is szeretném terjeszteni… ha fogalmazhatok így. Persze a sok jó tulajdonság mellett, nekem is akadnak rossz pontjaim. Az első talán az, hogy nekem tényleg mindig az kell, ami a másé. Annak van értéke. Minek küzdjek valaki olyanért, akit egy csettintésre megkaphatok? Inkább kieresztem a karmaim, és véresre csikarom az ellenségemet, hogy aztán megkaphassam azt a cafat húst, amit valójában nekem szánt az ég. Igen, most a férfiakról beszélek. Hajlamos vagyok verekedni. Tudni kell rólam, hogy ha az egyik potenciális példányom nőstényével állok szemben, hamar eldurran az agyam, és annak általában az a vége, hogy valakinek betörik a képe. Látnak az arcomon egy karcolást is? Na, ugye. Mindezektől eltekintve, hűséges típus vagyok. Ha szeretek valakit – eddig csak egyszer esett meg velem ez a borzalom –, akkor mindenemet neki adom. A barátaimért képes vagyok ölni. Ha bárki csak egyetlen rossz szót is ejt róluk, az másnap reggel láb nélkül ébred. Ők az én családom ugyanis, az egyetlenek, akikre számíthatok. Tisztában vagyok vele, hogy az emberek szeretnek, ahogy azzal is, hogy a nők leginkább a halálomba kívánnának és minden mocskos kurvának elhordanak a hátam mögött. De hát, ezt teszi a féltékenység, nem igaz? |
egyedül vagyok • 3 év • hallgasd történetem... Születésemtől fogva tombol bennem a farkas vér. Anyám mindig is óvott attól, hogy kijöjjön rajtam ez az átok. Ő legalábbis annak nevezte. Olyan féltő volt, és annyira leláncolt, hogy kénytelen voltam megölni. Persze, az egész nem az én ötletem volt, apám volt a felbujtó, azt mondta, hogy az anyám tönkre akarja tenni az életem. Nem enged kiteljesedni. S mikor meghalt, - álmában elvágtam a torkát -, éreztem, hogy valami felrobbant bennem. Kiszabadult belőlem a farkas, és az óta is úgy tekintek erre a dologra, mint ajándékra. Igaz, rettenetes fájdalmakkal jár az átváltozás, de én imádom minden percét annak a vad, gyilkos belső énemnek, ami minden percben ott lapul bennem, készen állva arra, hogy kitörjön. - Életem, itthon vagy? – hallom a földszintről, pedig fent kuksolok a padláson, leláncolt végtagokkal. A barátom az, már csaknem fél éve együtt vagyunk, de még mindig nem tudtam bevallani neki, hogy mi vagyok. Félek, hogy hülyének nézne, vagy, hogy poénnak venné az egészet. Vagy ami még rosszabb, elhagyna, és sosem látnám őt többé, pedig szeretem, teljes szívemből. Talán ő az egyetlen ember, akit igazán szeretek, akit sosem lennék képes bántani. . Annyi férfi van a világon, és nem horgonyozhatok le egyvalaki mellett anélkül, hogy legalább néhányat ne próbáltam volna ki. Ez volt az én mottóm. De, aztán jött ő, és teljes mértékben levett a lábamról, már csak az illatától olvadozni kezdek belül. Elgyengít, ő az egyetlen gyenge pontom, mindig meg akarom védeni, de talán magamtól kéne féltenem leginkább. Nem szóltam vissza, nem válaszoltam, nem akartam, hogy megtudja, itthon vagyok. Reggel úgy köszöntem el tőle, hogy apámmal megyek horgászni, de őt meg nem tudtam elérni. Így magamra maradtam az átkommal, önnön testemet kellett leláncolnom, és mivel a barátom sem maradt éjszakára a legjobb barátjánál, most már a számat is be kell fognom, hogy ne hallja meg a kiáltásaimat miközben épp változok. Rá kellett jönnöm, anyámnak volt igaza. Vérfarkasnak lenni, nagy szívás.
|
| | | |
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |