• becenév: Please, call me, Bash.
• születési hely, dátum: Görögország, időszámításunk előtt valamikor.
• faj: Az első utazó.
• kor: 2000+
• családi állapot: Egyedülálló.
• foglalkozás Gyilkolás, varázslás, bűvészkedés.
• play by: Grant Gustin
• kapcsolat a családdal: Anyám korán eltávozott, a nevelő apám egy bunkó volt, az eredeti sem jobb.. tehát mit is akarsz voltaképpen hallani tőlem? Áh, hogy Amara.. Ő a féltesóm, de ettől eltekintve a kapcsolatunk semleges. El van zárva valahol, és szenved - legalább is ezt hiszem.

• amik egyedivé tesznek:
» Nem az számít igazán, hogy milyen vagy kívülről tekintve az emberek szemében. Hisz lehetsz szexi, sőt akár gyönyörű is, ha közben nincs semmi belső különleges jegyed, ami által kiemelkedhetnél a többiektől. Így, kérlek, ne kívülről légy az, aki lenni szeretnél, hanem belülről adódóan. A szívedet beleadva légy tehát önmagad.. «
- Milyen vagyok kívülről tekintve, milyen az alakom, a külsőm, s egyben az arcom? Mit hordok az utcán, s mit is viselek otthon? Mik a kiemelkedő vonásaim, s milyen különlegesség fedezhető fel az ujjamon?
Nem, nem kérlek, te ezt nem akarod tudni igazából! Hisz nézz csak rám nyugodtan, kedvesem. Jól nézek ki, szinte már magától értetődően szexin. Oh, hogy hányszor szemeznek is velem a nők az utcán, de mindez nem érdekel.. Tudod engem te érdekelsz, kedves olvasom. Így figyelj meg jól engemet.
Szóval elkezdhetném mesélni, hogy hogyan is nézek ki valójából, sőt ezer örömmel meg is tenném mindezt neked, de tudod miért is tegyem? Nézz rám, nézz csak végig rajtam, és teljes mértékben láthatsz akkor, nem de bár? Mit részletezek egyszóval élve, akkor magamon? Amíg csak élek ez marad a kinézetem, tehát nem hiszem, hogy változna a külsőm bármikor is, ezáltal pedig minden reggel, s este ugyanúgy tekintek majd rád vissza, ahogy mostan. A hajam akkor is rövid lesz, sőt barna színű, ha száz év telik el, a szemem akkor is zölden csillan meg, ha már a fény oly régen is kihullott belőle. Én magam vékony leszek, edzett, és halhatatlan, míg világ.. a világ. Tehát mit mondjak még? Talán.. megemlíthető, hogy bárki alakjában járhatok, s kelhettek, hisz utazó vagyok. Bárki testét megszállhatom könnyedén, így mondhatni minden fajt kipróbáltam az életem során, de egyik sem nyűgözött le oly annyira, mint a saját természetfelettiségem valója. Imádom, hogy ezen erővel áldott meg az élet. S igen csak Tessát kellett kihasználnom érte, de immár egyetlen test sem kell, hisz a sajátomban is lehettek. Miután tökéletesre fejlesztettem az utazói képességemet, s létrehoztam egy gyűrűt, nos.. sikerült elérnem, hogy több száz éven át annyi erőt vigyek bele, hogy mostanra akár bármilyen erős is legyen egy boszorkány, de képes vagyok legyőzni. Emberek haltak mindezért, személyek életét ontottam, hogy én magam az legyek, aki. A gyűrű által korlátlan erőm van, a saját testemben élhettek az idők végezetéig, sőt nem kell másik utazó, hogy aktiváljon a testben engem, s igen mindezzel bármilyen varázslatot kivitelezhettek. Senki sem veheti fel velem a versenyt. Csak az idő, a betegség, a sérülés.. de ezeket is kiküszöbölöm. Várjunk, ülj csak le nyugodtan, és ne ijedj meg tőlem, amiért talán az egyik legerősebb utazó vagyok, sőt az is vagyok. De.. de nem kell rettegni, hisz én nem foglak bántani, amíg az utamban nem állsz. Szándék, és indok nélkül sosem ölök, vagy de? Hát ki tudja, nem? Na de akkor a ruházatom.. hát mikor mi is kerül rám, egyszer ebben vagyok, máskor meg abban. Tudod változó, mint az évek, s a kor fejlődési szakasza. Jó volt a mesém? Á-á, hová is mész? Még koránt sincs vége!
- Hogy ki is vagyok én, s honnan jöttem? Hogy mi a belső jellemem, s ezáltal a személyiségem? Vajon mit is rejthet a belsőm valójából, vagy csak mi van a felszín alatt?
Hmm.. ez egy remek kérdés, látod! Az embereknek általában két oldaluk van: egy jó, és egy rossz. Mindenkiben meglapul egyszerre minden vonás, érzelem, s jellem egyaránt, viszont már csak rajtunk áll, hogy melyiket vetjük el, melyiket erősítjük meg, s melyikkel csinálunk valami egészen mást. Igazság szerint én egy olyas valaki vagyok, aki nem ismerhető meg néhány együtt töltött év után sem, sőt akár száz év is eltelhet, de te magad, akkor sem ismerhetsz meg sohasem. S hogy miért, nem? Nos látod, ez egy igazán jó kérdés! Talán nem szeretném, hogy az emberek tudják ki is vagyok, s hogy ezáltal mélyen belém lássanak, s valami olyat várjanak el tőlem, amit én nem akarok megmutatni önmagamból adódóan.
Őszintén mondva azt alakíthatok, akit csak szeretnék. Lehettek kedves, udvarias, és segítőkész. Lehettek gonosz, kegyetlen, s mégis szívtelen. A lényeg azon van csupán, hogy álcát viselek, s mindenki előtt megjátszom önmagam. Mert hát, miért is ne ezt tenném? Az emberek naivak, s elhiszik a látszatképeket, elhiszik azt, amit a szemeik előtt produkálok, s közben le se esik nekik, hogy mindez lehet trükk, avagy csupán álca. Lehet most is hazudok, lehet most is félrevezetlek, mert hát honnan tudhatod? Látod, ez az, magad sem hiszel bennem, sőt soha nem is fogsz.
Persze, igazából én egy kegyetlen srác vagyok, aki nem érezz semmit sem, és úgy váltogatja a személyiség jegyeit, hogy szinte csoda, ha az emberek követni tudják mindezt. Hmm.. ezen felül mindkét nemben megtalálom az érdeklődésemet. Így felvállalom nyíltan, hogy nemcsak nőkkel létesítek testi kapcsolatot, hanem pasikkal is. Emellett pedig.. kihasználok mindent, s mindenkit. Szeretek trükközni ne feledd, így hogy valójában van-e lelkem, nos.. még az Isten se tudja!
- Mit szeretek? Mit imádok? Mit...?
Nos.. elsősorban szórakozni másokkal teljes mértékben, aztán persze kihasználni mindenkit, akit csak tudok azaz önön javamra fordítva. Elveszem, ami nekem kell, s így sikert arattok, kedvesem. Hmm.. mit mondjak még? Szeretem a bűvészkedést, néha napján az éneklést, a táncolást, esetleg az írást.. na jó, ezek már túlzások. De mindenképp imádom a varázslatot, s ezáltal az erőt, de hatalomra nem óhajtok törni semmiképpen sem.
- Mit utálok? Mit gyűlölök? Mit...?
Az életemet, a múltamat.. oh, minek is soroljam? Majd rájössz te magad is, hogy miket nem kedvellek, miket nem szeretek, s kiket gyűlölök a teljes szívemből.
- Még több kérdésed van hozzám, s még többet óhajtasz rólam, mert mindez kevés, sőt semmitmondó?
Akkor.. sajnálom, de az interjúnak vége immáron. További kellemes fejtegetést kívánok neked a sorok közt, sőt várj csak, el ne menj.. adj fel egy levelet a nevemre, majd célozd meg eléggé jól a kukát, és dobd bele, aztán majd ha megérkezik az a bizonyos levél, kibontom, és mindenképp válaszolok is neked, vagy ha nem tetszik, akkor azt is megtehetted, hogy a télapótól kéred mindazt, hogy adja át nekem az üzeneted, csak tudod ezzel az a baj, hogy.. én, nem igen beszélek az öregúrral. De sok sikert neked!