Elijah & Davina

You say always what you feel,
and you make always what you think.

Hatalmamban áll megváltoztatni a dolgok kimenetelét… Sekélyes gondolatok millió támadtak bennem. Semmi más nem foglalkoztat csak a bosszú és, hogy magam mellett tudjam az egyetlen személyt, aki volt olyan bátor, hogy meghalt értünk. A célom igazán egyszerű, sanyargatni az ősöket végre megízleltetni velük, hogy milyen is a veszteség érzés, mert ha belegondolunk akkor valamennyire kellett volna, hogy hasson szeretett öccsük elvesztése, de úgy tűnik ez nem elég fájdalom nekik. A kis Haylen semmi és senki nem tud segíteni legalábbis mindenki ezt hiszi, bár Elijah ettől okosabb és nem hiszem, hogy Klaus is sokáig tűrné csemetéje szülőanyjának szenvedését. Azt hiszem még jól is kijöhetek a sok álmatlan és szervezkedéssel töltött éjszaka után… Lássuk csak… Előrébb nem jutottam a tegyük vissza Kol lelkét Caleb testébe projecten. Nem tudom mit tehetnék… Egy koven élén állok és mégis a világ legszegényebb és legmagányosabb emberének érzem magam. Felemészt a bosszúszomj, de többször nem hagyom, hogy oromnál fogva vezessenek. Kétszer bedőltem… Még hozzá egy éles kardba, ami belülről marcangol szét. A szívem is kettéhasadt. Éppen ezért hagyom, hogy eluralkodjon felettem a sötétség, csak egy kicsit akarok önző lenni és megadni magamnak mindazt amiről álmodok és tudom, hogy megérdemlem! Sokat vett el az élet tőlem, hogy hagyjam, hogy Calebbel is ez történjen. Van tervem… Amihez szükségem van egy kedves és szeretettre méltó ős anyuci grimorejára…  Itt jön  a képletbe az én legkedvesebb ősöm… Elijah… Régen azt hittem, hogy ő különbözik a többiektől, de rá kell jönnöm, hogy tévedés az életem… A jóhiszeműség  fog egyszer átjuttatni engem is a túlvilágra. Többek között ezért is van egy nagy ütőkártyám, mert bármi is történjék… Elijah nem olyan, mint az a hazug öccse Klaus… Mert bár mindennél nagyobbra tartja öccsét, mindig is az első a család lesz számára. Ez pedig egy nagy aduászt juttat az én kezembe… Elijah elfog jönni… Tudom… Csak, hogy én nem tudok segíteni neki… Ingyen nem… Lejárt az a korszak mikor a drága Davina ugrik az ősök minden fondorlatos fenyegetőzésére, szavára… Jön egy új korszak… Egy sötétebb korszak… Ez pedig az én bosszúm!
Túl jutottam már az ijedős kislány korszakon éppen ezért nem lepett meg, hogy nagy robajjal becsapódott mögöttem az ajtó… A temető jó hely, bár biztosan nem itt fogom tartani a székhelyemet csak a koven végett kell itt lennem.  Meg persze közel kell lennem ahhoz a helyhez, ahol minden véget ért és egyben elkezdődött ebből tudok csak előnyt és egy kis békét kovácsolni magamnak. A hatalmas kőből vésett ajtó megremegtette a kis szentély kellős közepét tudtam, hogy ez minek a jele, de nem vártam meg míg, valaki más hangját hallom visszhangzani az enyém mellett, jobb ha az első, a kezdő lépés az enyém. Általában a sakkban is az nyer, aki elsőnek lép és jó helyre. Én pedig nem szoktam veszíteni… A sakkban…
- Tudtam, hogy túlságosan kétségbe esett leszel ahhoz, hogy ne keress meg, de nyílt lapokkal játszom Elijah… Nem úgy, mint te… Nem adom ingyen a segítségem… Ideje beszállnom a játékba… Túl sokáig húztam. Segítek, ha te is nekem… Kölcsönös bizalom Elijah… Tudod az mit jelent?