• hallgasd történetem... Az életem amilyen normális és egyszerű olyan bonyolult és titokzatos a múltam, amit még a mai napig sem ismerek teljesen. Eddig minden tökéletes volt az életemben míg meg nem ismerkedtem Enzo-val. Ahogy megjelent az életemben úgy bonyolódott az életem. Már szinte kislány korom óta tisztában voltam azzal, hogy a szüleim nem az igaziak. Ennek ellenére imádtam őket, felnéztem rájuk s képtelen lennék hátat fordítani nekik. Sokat köszönhetek nekik, felneveltek születésemtől kezdve. Vigyáztak rám, óvtak akár a széltől is, de mindenek előtt egy magabiztos, határozott és jó lelkű lányt neveltek belőlem, aki megtud állni a saját lábán. Vannak dolgok amiket nem érthetünk meg, pláne ha nem ismerjük a sötét múltunkat. Mint mindenkinek nekem is van egy múltam amiről a mai napig nem is tudtam. Egyik napról a másikra belecsöppent az életembe egy rendes és barátságos srác: Matt, ekkor még nem tudtam, hogy emögött egy másik férfi áll. Matt nagyon kedves volt velem, s alapból ilyen az én természetem is, akarva akaratlanul is, de sikerült összebarátkoznom vele. Anyám mindig azt mondogatta ok nélkül sose bízzak meg egy idegenben, ebből a szempontból nem hallgattam rá. Egyik nap Matt-et úgy mond baleset érte, s egy idegen férfi sietett a segítségünkre, ekkor még nem is sejtettem, hogy mi vár még rám. Enzo, ő az a férfi aki megindította az életemben a problémák lavináját. Utóbbi napokban közel kerültem Matt-hez és hozzá is amit nem tudtam megmagyarázni, de megbíztam bennük teljesen. Viszont ezzel együtt bonyolódott is az eddig normális életem. Egyik reggel egy kórházban ébredtem fel, nem emlékeztem semmire, mondhatni egy egész nap és éjszaka kiesett az életemből. Jo az orvos elmondta, hogy mi történt, az emlékezetem is azt mondta, hogy igaza van. Viszont belül egy érzés azt súgta hazudik s valami még történt amit nem lenne szabad megtudnom. Próbáltam ezeket a gondolatokat kiűzni a fejemből, s folytatni az eddigi életemet. Persze nem minden ilyen egyszerű, a képbe ott van még mindig az Enzo egyenlet. Meglátogatott a kórházban s szó szerint elráncigált onnan egy házhoz. Össze voltam zavarodva, azt se tudtam kiről mit gondoljak. A múltam volt a lényeg végig, tudta, hogy honnan jöttem kik a biológiai szüleim. Miután rájött, hogy Matt verbénát adott s nem tud engem megigézni elmondta, hogy ki az a Damon és Stefan Salvatore mi közöm van hozzájuk, közben elmesélte az ő múltját is, hogyan lett vámpír. Ha lehet még jobban összekuszálódott minden egyes gondolatom. Szinte az egész napot vele töltöttem s ennek következtében a szervezetemből kiürült a verbéna amit bevettem. Megtudott volna igézni engem, de miután elmondtam neki, hogy engem nem érdekelnek a Salvatore testvérek és senki a múltamból úgy döntött meghagyja az emlékeimet s nem törli ki. Elengedte a kezemet, mielőtt elment volna boldog életet kívánt s kilépett az életemből.