|
| Szerző | Üzenet |
---|
No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 14
❦ Érkezés : 2016. Feb. 18.
❦ Tartózkodási hely : ❝New Orleans❞
ANCIENT WITCH keep my secrets well | Tárgy: Re: Davina Claire Hétf. Feb. 22, 2016 8:58 pm | |
| elfogadva, gratulálunk üdvözöllek családunk körében Davina! Engedd meg, hogy hivatalosan is üdvözöljelek az oldalon! Nagyon örülök neki, hogy ilyen gyorsan megérkeztél, már nagyon vártunk rád - főleg Kol Rátérve a lapodra, még most is csak pislogni tudok. Olyan gyorsan befaltam a soraidat hogy észre sem vettem. Magába szippantott, visszavitt a kezdetekhez, megmutatta Davina honnan indult és milyen nővé érett. Nagyon szépen fogalmazol, élvezet volt téged olvasni és nagyon szeretném már, hogy mást is olvashassak tőled. Ezért gyorsan el is fogadlak, mehetsz is játszani! |
| | | No one's gonna take my soul away ❦ Hozzászólások száma : 14
❦ Érkezés : 2016. Feb. 21.
❦ Tartózkodási hely : • New Orleans •
WITCH keep my secrets well | Tárgy: Davina Claire Hétf. Feb. 22, 2016 7:59 pm | |
| Davina Claire I’m not that little girl anymore. I won’t run from anyone user neve • kora • becenév: Dav, Davi • születési hely, dátum: New Orleans, 1996. november 22. • faj: Boszorkány • kor: 19 • családi állapot: Bonyolult • foglalkozás bosszúállás… többek között • play by: Danielle Campbell • kapcsolat a családdal: Arról a családról beszélünk, akik hidegvérrel feláldoztak volna a boszorkány kovennek egy régi rituálé miatt? Vagy arról a családomról, aki megmentett és még most is mellettem áll. Ez esetben Marcel a családom, mert a régivel akkor elszakadt minden kapcsolatom, mikor az első csepp vér a földre hullt. | • amik egyedivé tesznek: I'm bigger than my body I'm colder than this home Kis termetem ellenére nagy temperamentummal áldott meg az élet. Szókimondó vagyok, ami már nem egyszer küldött veszélyes szituációkba, de az őszinteséget sosem szívnám vissza, mert meg vagyok róla győződve, hogy ez az élet egyik legfontosabb esszenciája. Elég sok negatív dolog történt már velem (elárultak, meg akartak ölni, manipuláltak és kihasználtak) én mégis próbálom mindig a legjobbat nézni a dolgokban, és akkor is a kiutat keresem, mikor mások már rég feladták volna. Azonban vannak dolgok, amik örökké kísérteni fognak, mint például az enyhe paranoia, ami a sok manipulációval jár, és a kimértségem, amivel nem ritkán ijesztek rá másokra. De fel kellett nőnöm, mert New Orleans-ban vérrel írják a történelmet, és aki nem akar eltűnni, az felemeli a fejét és végigsétál a macskaköves utakon, mintha az övé lenne az egész. Én legalábbis is ezt teszem. Gyorsan képes vagyok összerakni a kirakós darabkáit, és minden külső hatásra ugyanolyan gyorsan is tudok reagálni. Kellett egy kis idő ugyan, de sikerült önállóvá válnom, az ambícióim pedig egyre nagyobbak és nagyobbak, én pedig erősen küzdök, hogy elérjem céljaimat. Meg vagyok róla győződve, hogy mindenre képes vagyok csupán elhatározás kérdése az egész. És így lesz. Barna loknijaim szépen keretezik kislányos arcomat és kék szemeimet. Sokan értelmezték már félre testi adottságaimat, és gondolták azt, hogy csak mert kicsi vagyok, gyenge is. Nagyobbat nem is tévedhettek volna. Testbeszédem igazán egyedi, mindig tudni lehet az érzelmeimet, mert az vagy az arcomra van írva, vagy a testbeszédemből lehet kiolvasni. Na, nem mintha rejtegetni szeretnék bármit is. Olyan vagyok, mint egy nyitott könyv, aminek csak akkor tudod meg minden titkát, hogyha elég figyelemmel olvasod a sorokat, valamint a sorok közé is bepillantasz. |
multik • tapasztalat • hallgasd történetem... They send me away to find them a fortune A chest filled with diamonds and gold Az első pillanatokban még bátorítóan mosolyogtunk egymásra, és csillogó tekintetekkel igazgattuk a ruhánk szélét, vagy simítottuk el a ráncokat, a következőben pedig vérfürdőé változott a temető. Kiválasztottak minket, elhitették velünk, hogy nem fog bajunk esni, majd aljasul tőrbe csaltak, hogy az erejüket tovább növelhessék. Hangos sikítások és véres tekintetek között az anyámra néztem, aki úgy állt ott, mint a megtestesült gonosz, szemeiben nem láttam azt a bizonyos jóságot, ami mindig ott volt, mikor rám pillantott. És mégis, egy egészen röpke pillanatig azt gondoltam, hogy ez az egész csupán egy vicc, hogy pár pillanaton belül Cassie feláll és kinevet, amiért azt hittem, hogy egy egyszerű vágás a nyakán meg tudja őt ölni. Az anyám pedig majd megpuszilja a homlokom, mint ahogy lefekvés előtt tette mindig, és az ő kis butuskájának nevez, amiért ilyen könnyen bedőltem nekik. De Cassie nem állt fel, az anyám pedig, oh, az én jó anyám megragadott, hogy előre lökjön, mert én voltam a következő. Abban a pillanatban a magány jeges tőrként hasított a szívembe, és nagyobb sebet ütött bennem, mint bármely mágiával átitatott tőr valaha is fog. Soha életemben nem éreztem még magamat olyan egyedül, mint akkor. Egy seb, mely soha nem fog behegedni. The house was awake With shadows and monsters The hallways they echoed and groaned Egy bizonyos padlásszoba, melynek a padlója mindig nyikorgott, és esténként néha vacogtam a takaró alatt, mert az alakok nem zártak rendesen. Egy bizonyos padlásszoba, ahol sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam, a hátam mögött egy élettel, ahová nem akartam visszatérni, és egy kovennel, akik a véremet akarták. Emlékszem, a földön ezernyi rajzom hevert, és mikor Marcel meglátogatott mindig óvatosan kerülgette a szénrajzokat, mintha csak törékeny tojások lennének. Tudta, hogy milyen fontosak számomra, és a világért sem kérte volna, hogy csináljak valami mást, vagy rakjam el őket, mert abban a pillanatban örökre összetörtem volna. Egy padlásszoba, amit a varázserő, amit a gyakorlások által eresztettem ki magamból átjárt és minden egyes porszemben megtalálható volt. Különös szagú és színű gyertyák égtek a szoba különböző pontjaiban, hogy megnyugtassanak és feltöltsenek, de volt, amelyik megtisztította a tudatot és pozitív energiákkal töltött fel. Nem kellett gyufa, hogy meggyújtsam őket, elég volt egy röpke gondolat, egy enyhe kézmozdulat, és minden úgy volt, ahogy én akartam. Egy padlásszoba, ahol sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam, mint otthon, ahol a boszorkányok engem kerestek, és tőrrel a kezükben a véremért kiáltottak. Abban a padlásszobában minden olyan egyszerűnek tűnt, és a mindennapok kihívásai csak apró foszlányok voltak az álmok tengerén. Azonban fel kellett ébrednem. Goddamn right, you should be scared of me A mágia mindig is szerves része volt az életemnek, születésemtől kezdve. Kifestő könyvek helyett anyám grimoire-ját lapozgattam, bújócskázás helyett pedig gyógynövényeket kerestem a kertben egy főzethez. Varázslattal keltem és varázslattal aludtam, és talán senki sem volt oly mértékben kiismerni az erőmet, mint én. Olyanfajta adottság ez, mely nem sok boszorkánynak adatott meg, így igazán nem szabadott volna meglepődnöm, mikor mindenki elkezdett kihasználni. Először csak egyszerű kérések voltak, melyek akaratoskodássá fordultak, aztán manipulációvá. Arrafelé csavarták a naiv fejem, amerre csak szerették volna, mert valahol mélyen hittem benne, hogy törődnek velem, és vissza fogják fizetni a tetteket, amiket véghez vittem. Hazudtak, csaltak és kihasználtak, de ez is fő eleme volt felnőtté válásomnak, mert ők tettek olyanná, amilyen most vagyok. Klaus Mikaelson, Elijah Mikaelson, Rebekah Mikaelson. Ők azon személyek, akiket legszívesebben a föld alatt, vagy még ott sem látnék. Életem megkeserítői, akiket, ha kell végigvonszolok a poklon, és vissza, csak hogy érezzék a súlyát annak, amit velem tettek. És szerencsére nem vagyok egyedül, hisz van egy személy - név szerint Kol Mikaelson -, akivel segíteni fogunk egymásnak, hogy véghez vigyük a tervünket. Semmi sem köti össze az embereket erősebben, mint a bosszú. |
| | | |
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |