Najó...nem gondoljátok, hogy Klaus hápogni fog? Na nem azért, mert nem merem, de a karakter nem kívánja meg, azt meg főleg, hogy bolondot csináljak belőle. Szóval nincs hápogás! Apropó Kai, köszönöm, hogy rám gondoltál, még így képletesen is, nyugi nem bántalak, user szeret, és akkor elmesélem az élményeim a kacsákról!

Az egész ott kezdődött, hogy a legutóbbi kapcsolatomban - aminek azóta már vége, éljen a szingliség - sokat aludtam a páromnál. Az igazság az, hogy nem szeretek úgy aludni, hogyha teljesen sötét van a szobában, mert félek. Csak egy kis fényre van szükségem, amit meg viszont az akkori párom nem szeretett, ezért soha nem volt olyan kedves, hogy megtegye nekem, hogy fényt ad, tehát mindig sötétben kellett aludni. Gondolhatod, mennyire volt rossz. És ha ez még nem lenne elég, állandóan ijesztgetett is. Egy ilyen alkalommal mesélte el, hogy van egy olyan létező betegség, hogy valaki attól fél, hogy egy kacsa nézi. ( anatidaephobia ) Mondtam neki, hogy hagyjon békén, de folyton ezzel cseszegetett, minden helyzetben, és tök ijesztő, horrorfilmbe illő jeleneteket produkált, amikor a sötétben a fülembe suttogta, hogy: " néz a kacsa " Na azóta nem mondom, hogy fóbiám van tőlük, de jobb elkerülni őket. És persze Murphy törvénye, hogy folyton beléjük botlok, otthon, barátoknál, nagyvilágban, a munkahelyemen még a faliújságon is kis kacsák vannak! Ez a történetem a kacsákkal, akinek csak elmesélem - de magam is - jót nevet az egészen és sosem felejti el random megjegyezni: " néz a kacsa "


Ja és én nem hívok ki senkit, mindenki azt csinál, amit akar! *gonosz nevetés *