Ez a nap hosszúra sikeredett. Mindenki Liz temetésén volt még ő is, így a hangulat sem hágott a tetőfokára, letargikus mélabú költözött mindenki szívébe. Ennek ellenére sikerült elmondania mindazt amit Elizabeth-ről el akart mondani, nem futamodott meg, betartotta a neki tett ígéretét és élt a második lehetőséggel. A szertartás elhúzódott, már jócskán sötétedett mikor mindenki hazafelé vette az útját. Stefan-nak még dolga volt, nem tartott vele, emiatt a ház előtt megállva csupán ő száll ki a kocsiból. A maga módján korábban már elbúcsúzott Liz-től, inkább a többiek szomorúsága ragadt rá, de majd leporolja bent a házban, mondjuk egy üveg Bourbon mellett az mindig gyógyír. Az ajtóhoz érve nyitná az ajtót, pár másodpercig a kulccsal babrál, majd hamar rájön nyitva van az ajtó, amikor el akarja fordítani a zárban, de nem megy. A kilincset lenyomva kinyílt. ~határozottan emlékszem rá, bezártam~ Betörtek? Kizárt, annak nyomai lennének, ő meg nem látott odakint semmi erre utaló nyomott, sőt, az ajtó és a többi alkatrésze is sértetlen. Talán Stefan megelőzte? Vagy Elena? Nos, utóbbiak lehetségesek. Bemegy és becsukja maga mögött az ajtót, de alig tesz meg néhány lépést, amikor halk mozgást hall a konyha felől. Valaki van rajta kívül idebent és egyre kíváncsibb ki lehet az, no meg mit akarhat, miért van itt. Mikor belép először a konyha asztalára pakolt poharakat és Bourbon-ös üveget veszi észre. Jó ez még nem is meglepő, leginkább ezt kívánta. De amint felemeli róla a tekintetét, azt az arcot pillantja meg, aki miatt azóta aggódott, amióta kijött abból az átkozott idő csapdából. - Bonnie? Egy pillanatra lefagyva mered rá, kikerekedett szemekkel. Na erre nem számított. A meglepetés hatásos, míg a másik megszólítja, hamar magához térve kerekedik a képén a megszokott vigyora. Bizony, ezt nem álmodja, nem a képzelete szórakozik vele, ez Bon Bon, valóságos és él, és itt van a házukban. - Bonnie! Skandálja újra a nevét csipetnyi boldogsággal és elégedettséggel, majd kitárja a karját, de időközben Bonnie magától is megindul felé. - Wao! Megcsináltad! Szorosan magához öleli a drága boszit, annyira akarta hogy kiszabaduljon és annyira aggódott érte, mert azzal az elmebeteg Kai-val maradt kettesben, aki ráadásul időközben kijött. Hozzá kell tenni, Damon nem akarta ott hagyni egyedül, Bon Bon lökte bele az átjáróba, ami csak még inkább bűntudatot ébresztett benne, a mérhetetlen aggódás mellet. Ugyan a múltban voltak csúnya húzásaik egymás irányába, mind a ketten tettek rossz dolgokat a másiknak, az ott töltött idő alatt kénytelen voltak megismerni egymást. Az eltelt idő alatt megkedvelte Bonnie-t, nélküle elveszett volna odaát. De most itt van Bonnie is, végre sikerült neki. Nem tud betelni ezzel az érzéssel, jobb mint legurítani egy felest. - Megtaláltad a szigetet? Ajh! Még egyszer utoljára megszorongatja, aztán elengedi hogy szóhoz jusson. - Mindenkinek nagyon hiányoztál!
Hát végre kimondhatom ezt is... KI SZABADULTAM! Nem is tudom, hogy mióta vagyok bent, de már nem bírtam volna tovább... Ső már megpróbáltam öngyilkos is lenni, de megmentett valaki. Vajon ki lehetett az?! Majd kiderítem, de muszáj látnom Elenát vagy Caroline-t... De a bent töltött napok után legszívesebben Damon-t látnám először. A kriptában találtam magam és Mystic Falls már nem volt mágia mentes körzet... De vajon hogy lehet?! Annyi megválaszolatlan kérdésem van... De nem is húzom az idő elindulok a Salvatore házba... - Na kit tért vissza? - Mikor odaértem mosolyogva mentem be, de senki sem volt ott... Hát szép mondhatom... Hazaérek végre és senki sem vár. Nincs mit tenni, ha nincs itt senki, akkor megvárom őket. Még jó, hogy újra van mágiám, ezért tűzet gyújtotta... Hosszú sztori, hogy hogyan szereztem vissza. Legyen röviden elég annyi, hogy meglátogattam Silas szigetét... De végre búcsút mondhatok a börtön világnak, búcsút mondhatok a napfogyatkozásnak... Esküszöm a következő teljes napfogyatkozáskor öngyilkos leszek... Soha többet nem akarok látni semmilyen ismétlődő égi jelenséget... Ohh hogy mennyire utálok várni... Türelmetlen lettem és úgy néz ki, hogy sose érkezik meg senki. Megkerestem azt a bizonyos whisky-t, aminek odaát jelentése volt... Kimentem a konyhába és megbontottam. Két pohárral töltöttem... Azért még él bennem a remény, hogy belég valaki azon az ajtón és jobban reménykedem abban, hogy az az ego mániás majom érkezik meg. Nem is tudom, hogy hol kezdjem el majd... Annyi minden történt mióta kijutott... Kai folytatta a kínzásait és én csak szenvedtem... Ha már itt tartunk, akkor tervezgethetem Kai halálát. Amint meglátom visszakap mindent, amit nekem adott... Egyszerűen utálom és akkora vágyat érzek, hogy kiontsam a vérét... De ez nem is fura, hisz hasba lőtt, megpróbált megfojtani és hasba szúrt egy késsel... Sose fogom elfelejteni azt, amit tett... Lehetetlen! Ideje másra koncentrálnom... Már épp indulni akartam a telefonhoz, hogy felhívjam őket, mikor a bejárati ajtón becsapódott... A pohárrala. kezemben vártam a konyhába. Lefagytam. Egyszerűen nem mozdultak a végtagjaim... Vártam, hogy kilép be azon az ajtón... Kérlek Istenem add, hogy Damon legyen az... Eddig nem nagyon segítettél, de talán most. Aztán belép az ismerős arc... A pohár kicsúszik a kezemből és egy könnycsepp gurul le az arcomon. Csak nézni tudtam és élvezni a látványt. - El sem tudod hinni, hogy mennyire hiányzott az a ronda arcod... - Mondom neki és már rohanok is felé... Pontosan a nyakába ugrottam és lábaimat a dereka köré kulcsoltam... Talán egy kívül állónak ez furcsa látvány lehetett, de azok a napok, amiket bent töltöttünk... Azok után ez még egy kicsit sem különös... Az arcomat a vállába temettem és olyan szorosan öleltem, amilyen szorosan csak tudtam. Nem akartam elengedni, mert szükségem volt valakire... Be kell látnom, hogy túlságosan is fontos lett számomra!
A Caelestis Infernum egy, a The Vampire Diaries és a The Originals sorozatokon alapuló szerepjátékos oldal, ahol te magad irányíthatod a történéseket és pezsdítheted fel akár Mystic Falls, akár New Orleans életét. Oldalunk 2015. 08. 08-án egy rövid szüneteltetés után, megújult erővel és dizájn-nal nyitotta meg újra a kapuit azok előtt, akik belemernek csöppenni a természetfeletti lények lepte Mystic Fallsba vagy a hibrid király uralta New Orleansba. Ha van benned elég bátorság az ilyenkor egészséges félelem mellett, ne habozz, az éjszaka lényei csak rád várnak! Talán azért, hogy bekebelezzenek a sötétségbe, talán azért, hogy leszámolj velük, de az is megeshet, hogy sorsdöntő ajánlatot szeretnének tenni neked. Rengeteg lehetőség áll előtted, minden út csak arra, vár, hogy végig járd. Lehetsz a város jótevője, ugyanakkor lehetsz az, akinek már a neve hallatán kirázza a hideg az embereket. Te döntöd el, milyen hírnévnek örvendhetsz! A sorozatban történtek –némi változtatással ugyan, de – párhuzamban vannak oldalunk történéseivel. A veszélyes helyzetek és az izgalmak ugyanakkor nem változtak, ha biztosan jól átgondoltad a döntésed, kis csapatunk szívesen vár téged! :) Oldalunkat négy kedves, segítőkész, mindenre elszánt Admin vezeti, akik éjjel-nappal készenlétben állnak óhajaitokat, sóhajaitokat valóra váltani, kérdéseitekben, kéréseitekben segíteni. Ne félj segítséget kérni, normális esetben nem harapnak… A világunk nyitva áll előtted. Van elég bátorságod belépni?
2013.12.20
come to us, darling
we won't bite you
tweet-tweet
it's like screaming, but no one's hear
they are here
and they enjoy every second
Jelenleg 100 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 100 vendég :: 1 Bot
Kezdőlap 
