Tárgy: Re: Elena & Caroline Szer. Aug. 12, 2015 9:29 pm
Újabb nap emberként. Kicsit furcsa az, hogy például nem hallok mindent, nem vagyok gyors, s olyan erős, szaglásom sem olyan kifinomult, de a legnagyobb változás az életemben az az, hogy nem sóvárgok a vér után. Végre nem érzem minden pillanatban azt, hogy szomjazok a vérre, talán az egész vámpír létben ez zavart a legjobban, mindig bennem volt a félelem, hogy mi lesz, ha egyszer nem fogok tudni leállni és gyilkolni fogok? Szóval tényleg örülök annak, hogy ember lettem, kaptam egy esélyt arra, hogy normális emberi életet éljek. Még nem tudom, hogy mit fog hozni a jövő, de állok elébe, mert bármi is lesz, vagyok elég erős, hogy túl tudjak jutni bármin, amit elém gördít a sors. Carolinennal vissza jöttünk az egyetemre, én azért, hogy folytassam a tanulmányaimat, Caroline pedig szerintem csak próbálja elvonni az anyja haláláról a gondolatait. Ezt persze teljességgel meg is értem. Örülök, hogy most már vissza vannak kapcsolva az érzései, lehet, hogy így jobban érzi a fájdalmat, de ez az egyetlen módja annak, hogy egy idő után túl tudjon jutni a gyászon. Mindenesetre bármi is lesz, mi itt vagyunk neki, a barátai, átsegítjük mindenen, csak ne lökjön el magától. Gyorsan elmentem beiratkozni a suliban, míg Caroline elpakol pár dolgot a szobánkban, azt mondta, hogy kicsit kitakarít, de mikor vissza érek elképedve állok meg az ajtónkban. Szó szerint az egész szobánk csillog-villog, gyönyörű lett, de még mindig takarítani akar. Mosolyogva oda megyek hozzá, és kiveszem a kezéből a takarító szereket. - Elég, Caroline! - mondom neki, miközben a felmosó vödörbe rakom a rongyot és ránézek a barátnőmre. - Az nem megoldás, hogy tisztábbá varázsolod azt, ami már eleve tiszta. Hagyd abba a takarítást. - mondom neki, és kedvesen elmosolyodok halványan. Éreztetni akarom vele, hogy bármi is van, én itt vagyok neki, átsegítem mindenen.
Tárgy: Elena & Caroline Kedd Aug. 11, 2015 4:55 pm
To my Best Friend
"Just let me see her, please."
Az ott egy folt? Remek. Kiegyenesedem, miután lehajoltam, amiért egy foltot véltem felfedezni, ott ahol nem kellene. Néhány perccel ezelőtt fejeztem be a padló felmosását, sőt inkább mondanám felsúrolásnak, de természetesen, miután mindent elpakoltam, találok egy kimaradt részt. Feszülten veszem elő újra a felmosó vödröt, majd lépek arra a bizonyos területre. Először csak egyet suhintok rajta, hogy felmérjem a terepet, mégis mekkora folttal nézek szembe. Még mindig ott van. Erősebben rányomom a felmosót, hátha úgy jobban feloldja a tisztítós víz. - Azt hiszed, kifoghatsz rajtam? – Beszélek a folthoz. Hurrá. Hivatalosan is megzakkantam. Pedig nem. Csupán arról van szó, hogy nem szeretnék koszban élni, ez nem bűn. Én csak normális körülmények között szeretnék, normális életet élni. Foltok és… és… temetések nélkül. Hány ember halt meg körülöttem az elmúlt néhány évben? Egy kezemen nem tudnám megszámolni. Rendben, ennek nagy része visszatért a halálból, de vannak, akiknek erre nincsen lehetőségük. Mint például az anyámnak. Ez annyira igazságtalan. Sosem élhetek már rendes életet. Vámpír vagyok, a szüleim meghaltak… ja és itt ez a folt. Na, jó, kit áltatok? Itt egyáltalán nem a foltról van szó. Noha, tényleg idegesítő, amiről itt valójában szó van, az a lelki állapotom. Mindent, de komolyan mindent megteszek azért, hogy ne csak a fájdalom járjon az eszemben, ami anyám halála óta nyomja a lelkem, s ami egyre jobban fáj. Damon-nek igaza volt, a neheze még csak most jön. Meg kellene tanulnom nélküle élni, ami megy is, ameddig éppen van dolgom. Például itt ez a folt, amit tiszta erőből dörzsölök, s nem akar feljönni. Ez elvonja a figyelmemet. És nekem erre van szükségem. Ugyanakkor a folt hamarosan eltűnik, a padló pedig csillog-villog. - Hah. Én nyertem.- Rendben. De most akkor mit csináljak? Körbenézek a kicsinyke szobánkra, amin Elenával osztozkodunk, s remélhetőleg hamarosan Bonnie-val is, és újabb ötletem támad. Ezzel a folt eltávolítóval akár újra végig mehetnék az egész szobán, ugyanis ez sokkal hatékonyabb. Már a tv-ben mutatott reklám megpillantásakor tudtam, hogy erre szükségem lesz. Erős, hatékony, és meglehetősen gyors. Otthon is hagytam egyet az… az üres házban… Caroline! Feledkezz már meg erről! Ne gondolj rá! – figyelmeztetem magamat gondolatban. Mélylevegőt veszek, kifújok egy hajszálat az arcomból, majd újrakezdem a felmosást.
A Caelestis Infernum egy, a The Vampire Diaries és a The Originals sorozatokon alapuló szerepjátékos oldal, ahol te magad irányíthatod a történéseket és pezsdítheted fel akár Mystic Falls, akár New Orleans életét. Oldalunk 2015. 08. 08-án egy rövid szüneteltetés után, megújult erővel és dizájn-nal nyitotta meg újra a kapuit azok előtt, akik belemernek csöppenni a természetfeletti lények lepte Mystic Fallsba vagy a hibrid király uralta New Orleansba. Ha van benned elég bátorság az ilyenkor egészséges félelem mellett, ne habozz, az éjszaka lényei csak rád várnak! Talán azért, hogy bekebelezzenek a sötétségbe, talán azért, hogy leszámolj velük, de az is megeshet, hogy sorsdöntő ajánlatot szeretnének tenni neked. Rengeteg lehetőség áll előtted, minden út csak arra, vár, hogy végig járd. Lehetsz a város jótevője, ugyanakkor lehetsz az, akinek már a neve hallatán kirázza a hideg az embereket. Te döntöd el, milyen hírnévnek örvendhetsz! A sorozatban történtek –némi változtatással ugyan, de – párhuzamban vannak oldalunk történéseivel. A veszélyes helyzetek és az izgalmak ugyanakkor nem változtak, ha biztosan jól átgondoltad a döntésed, kis csapatunk szívesen vár téged! :) Oldalunkat négy kedves, segítőkész, mindenre elszánt Admin vezeti, akik éjjel-nappal készenlétben állnak óhajaitokat, sóhajaitokat valóra váltani, kérdéseitekben, kéréseitekben segíteni. Ne félj segítséget kérni, normális esetben nem harapnak… A világunk nyitva áll előtted. Van elég bátorságod belépni?
2013.12.20
come to us, darling
we won't bite you
tweet-tweet
it's like screaming, but no one's hear
they are here
and they enjoy every second
Jelenleg 33 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 33 vendég :: 1 Bot
Kezdőlap 
nem a legjobb... 
▲ music: 