Tárgy: Re: Daeva & Alan - Újra találkozunk Vas. Márc. 06, 2016 10:20 pm
Alan & Daeva
No. Not you. Not again.
Hosszú és unalmas napom volt, már megint, itt a pokolban, a suliban. Ez sosem változik. Annak ellenére sem, hogy már egy ideje nem lógtam el az óráról csak azért, mert unatkoztam rajtuk. Az csak addig volt vicces, amíg volt kit idegesítenem a lógásaimmal. Most, hogy végre szabad voltam, abszolút a magam ura, nem láttam értelmét a semmiért lelépni. Inkább végig szenvedtem a napot, de legalább tanultam egy kicsit. És nem, tanulás alatt nem a tantárgyakat értem. Inkább az önkontrollra gondoltam. Van róla elképzelésetek mennyire rohadt nehéz nem beleverni valaki fejét a padba? Baromi nehéz. Szóval ja, hasznomra vált ez az időszak arra, hogy kellő önuralmat gyakoroljak. Úgy érzem fejlődtem. Egy fokkal talán jobb ember is lettem. Hehe, nem. Ez nem egy kicseszett disney mese. Mégis úgy éreztem magam, mintha abban lennék, amikor megláttam magam felé közelíteni az ismerős alakot. Eltartott pár pillanatig, míg rájöttem, hogy valójában Őt látom. Amikor Alan utoljára a közelemben volt, azt a falhoz vágva, végül elaltatva végeztem. Azóta két hónap telt el. Két csodálatos, hosszú és gondtalan hónap. Jöttek-mentek a kapott ügyeim, párszor elhagytam a várost, hogy végre nyugodtan intézhessem a dolgaimat. Normális emberekkel beszélgettem, akiket nem kellett végül az első öt perc után bántalmaznom, sőt! Voltak kapcsolataim, rövid életűek ugyan, egy-egy alkalommal, míg két munka között voltam. Egészen szociális lény lett belőlem - azért túlzásokba ne essek. Erre tessék! Alan megint megjelent, s mint egy fekete felhő, borússá tette a napomat. Nem köszöntem neki, csak egy borús mosolyra futotta tőlem. Gyanakvóan méregettem. Nem tudom mi a fenét kereshetett itt, de nem tetszett nekem, hogy itt láttam. Nem akartam látni se. Jó volt nekem nélküle. Annyival könnyebb volt minden nélküle. Ha a közelben volt, a feje tetejére állt minden. - Nem, kösz. - utasítottam vissza a fuvar ajánlatát. Nem akartam, hogy hazavigyen, azt sem akartam, hogy egyáltalán együtt lássanak vele. Nem tudom honnan törtek rám ezek az ennyire ellenszenves érzések, de egyszerűen úgy éreztem, ha ő nincs itt, akkor van életem. Megfogtam a kezét és magam után húzva, félrevonultam vele, messze az iskola bejáratától, oda, ahol senkinek nem tűnhetett fel a kettőnk beszélgetése. Nem akartam feltűnést kelteni. Márpedig, ha megint összebalhézom itt vele, arra fel fognak figyelni. - Mit keresel itt, Alan? - szegeztem neki a kérdést, mindenféle köntörfalazás nélkül. Nem értem rá fölösleges köröket futni. Jobbnak láttam pikk-pakk túllendülni ezen az egészen, hogy utána mindenki mehessen tovább a dolgára. Főleg abban reménykedtem, hogy valami fontosat akar mondani, vagy legalább is olyat, ami az én szemszögemből nézve is fontos, aztán eltűnik. Eddig olyan jól tartotta a távolságot, szerettem volna, ha ez után is tartja.
Tárgy: Daeva & Alan - Újra találkozunk Csüt. Feb. 25, 2016 2:27 pm
Alan & Daeva
Korán van még és már két hónapja nem láttam Daevat, azonban hallottam pletykákat, hogy sikeresen pusztitja a természetfelettieket. Nem is tudom, hogy mi tetszett anno abban a fogyatékosban és már így mindent átgondolva már azt gondolom, hogy dili osztályra kéne mennie annak a kis picsának. Na jó, talán picit még mindig bánt amiket a fejemhez vágot, méghogy senki vagyok.. Teljesen meg van a jogom ahhoz, hogy beleszóljak az életébe, én vagyok az egyetlen, aki gondoskodik róla és törödik vele. Talán nem lennék a legjobb mostoha vagy mi a fasz, de akkor is foglalkoztam vele és próbálkozom, hogy jobb legyek és kedves. Talán ideje lenne vele egy kicsit keménykezűen bánni vele, bár mikor először találkoztunk, akkor annyira magával ragadott és megfogott valamivel.. Bár mondjuk most van valakim, akit igazából nem szeretek, de valaki nekem is kell, meg jó az ágyban, szóval ez még eggyel több indok, hogy magamnál tartsam. Daeva.. Daeva meg rohadjon meg és nem is érdekel, hogy mi van vele, felőlem fel is fodulhat ott helyben ahol van. Akkora egy nagypofájú rohadt picsa, legszívesebben lefejelném a picsába, de úgy hogy kitörjön a nyaka, csak az a baj, hogy nem éled újjá és.. nem vámpír. Ha vámpír lenne, akkor tök könnyen terrorizálhatnám, talán át kéne változtatnom, hisz lássuk csak be, hogy egész könnyen.. mindegy, nem tehetem meg vele, ennyire még én sem vagyok fasz. De ha verbéna mentesíteni tudnám.. mondjuk simán tudnék használni egy varázslatot, minek hatására a testébe lévő verbéna távozik hányás útján, nem lenne valami nehéz feladat, nagyon is egyszerű lenne. Talán ezt kéne csinálnom és fogom is, ha még egyszer pofátlan és szemtelen lesz velem, akkor simán megteszem és megigézem a fenébe, mert megtehetem, egyből kezesbárányt varázsolok belőle. Milyen jó lenne ha egy csettintésre rendes kislány lenne a következőre pedig rendes önmaga, bár talán skrizónak néznék, de nem izgat annyira, suliban mindig rendes kislány lenne. Ma Tamaraval kéne találkoznom -ő most a "csajom", egész tehetséges boszinak igérkezik, csak egy kis csiszolás és az erőnk aránya lesz 1:10000000000- elég kellemes személyiség. Nem tudom mikor és hol ismerkedtünk meg, egyik reggel csak mellettem volt és azóta így elvagyunk. Igaz beszélhetne töbet, meg valami hiányzik belőle, a tűz ami pedig Daevaban van meg. Annyi minden van benne, ami másból hiányzik. Tehát fogtam magam, előhalásztam a telefonom és írtam egy SmS-t Tamaranak: "Bocs vöröske, ez nem fog menni, majd talán máskor, bár az ágyban jó vagy, ha testi vágyaidnak nem tudsz parancsolni, akkor keress fel. Csók: Alan", egy darabig gondolkodtam azon, hogy elküldjem e, de végül megettem, rányomtam a küldés gombra és az SmS kézbesítve lett. Na akkor most már megint szingli vagyok, talán jól fogja viselni és nem küld rám senkit, főleg nem azt a kis kurvát, akinek a torkát nagy valószínűséggel jelen helyzetban semmi nűntudat nélkül átharapnám. De Tami túl szerény az ilyenekhez, csak nem teszi meg, sőt a helyzete nem is olyan szar, hisz a végén még bókoltam is neki. Szóval valamit kell csinálnom a nap hátra levő részében, valamivel el kell ütni az időt, de vajon mit csináljak? Végül is van egy hely.. baszki.. suli. Már hetek óta nem voltam és ideje lenne bemenni, majd azt mondom,hogy elaludtam és azért kések, de vajon nagyon rossz ha az első napomon elkések? Igen, hétvégén beiratkoztam abba a suliba, amelyikbe Daeca is jár, de hogy miért tettem ekkora faszságot magammal? Magam sem tudom a választ, de biztos voltam benne, hogy jó móka lesz. Végül felvettem egy farmert, egy szürke V-nyakú pólót, fekete bőrlabit, napszemcsit és már indultam is , szóval hamar beértem a tinik börtönébe, ahol kit pillantok meg először? Miss Senkise Maradhat Mellettemmel.. Most is szép volt és sugáró, mosolya szerintem most is éppoly gúnyos, mint a mint mindig, mielőtt megláthatott volna elmentem órára, a második órára, mert végül nyolc harmincra értem be. Na segáz kövi órám biosz, azt pedig matek, angol, tesi, informatikám van aztán mehetek is haza. Lassan megy a nap és unatkozok, ezek az órák kurva szarok és lehet holnaptól nem is járok be, minek nekem az iskola? Így is okosabb vagyok, mint az egész suli együtt véve, mikor... nem, nem mentem haza, hanem a bejárat előtt vártam Daevat és mikor végzett ellöktem magam a faltol, majd elindultam felé. - Szia. - mosolyogtam rá kedvesen és előre tudom, hogy nekem ront, beszól, kötekedik, gúnyolodik vagy valami ilyesmit tesz.. - Kell egy fuvar? - mert miért ne vinném haza? Simán csak ne legyen gúnyos és köcsög, aztán lehet hogy ma eltöltünk egy jó napot. Remélem, hogy nem lesz semmi galiba és minden rendben lesz.
A Caelestis Infernum egy, a The Vampire Diaries és a The Originals sorozatokon alapuló szerepjátékos oldal, ahol te magad irányíthatod a történéseket és pezsdítheted fel akár Mystic Falls, akár New Orleans életét. Oldalunk 2015. 08. 08-án egy rövid szüneteltetés után, megújult erővel és dizájn-nal nyitotta meg újra a kapuit azok előtt, akik belemernek csöppenni a természetfeletti lények lepte Mystic Fallsba vagy a hibrid király uralta New Orleansba. Ha van benned elég bátorság az ilyenkor egészséges félelem mellett, ne habozz, az éjszaka lényei csak rád várnak! Talán azért, hogy bekebelezzenek a sötétségbe, talán azért, hogy leszámolj velük, de az is megeshet, hogy sorsdöntő ajánlatot szeretnének tenni neked. Rengeteg lehetőség áll előtted, minden út csak arra, vár, hogy végig járd. Lehetsz a város jótevője, ugyanakkor lehetsz az, akinek már a neve hallatán kirázza a hideg az embereket. Te döntöd el, milyen hírnévnek örvendhetsz! A sorozatban történtek –némi változtatással ugyan, de – párhuzamban vannak oldalunk történéseivel. A veszélyes helyzetek és az izgalmak ugyanakkor nem változtak, ha biztosan jól átgondoltad a döntésed, kis csapatunk szívesen vár téged! :) Oldalunkat négy kedves, segítőkész, mindenre elszánt Admin vezeti, akik éjjel-nappal készenlétben állnak óhajaitokat, sóhajaitokat valóra váltani, kérdéseitekben, kéréseitekben segíteni. Ne félj segítséget kérni, normális esetben nem harapnak… A világunk nyitva áll előtted. Van elég bátorságod belépni?
2013.12.20
come to us, darling
we won't bite you
tweet-tweet
it's like screaming, but no one's hear
they are here
and they enjoy every second
Jelenleg 129 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 129 vendég :: 1 Bot