KezdőlapKezdőlap  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

 

Megosztás
 
 Daeva & Alan - Újra találkozunk
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Daeva O'Brien
No one's gonna take my soul away


Daeva O'Brien


❦ Hozzászólások száma :
58
❦ Érkezés :
2015. Jun. 16.
❦ Kor :
26
❦ Tartózkodási hely :
➷ New Orleans ➷

Daeva & Alan - Újra találkozunk Empty

HUNTER
keep my secrets well

TémanyitásTárgy: Re: Daeva & Alan - Újra találkozunk   Daeva & Alan - Újra találkozunk EmptyVas. Márc. 06, 2016 10:20 pm


Alan & Daeva
No. Not you. Not again.

Hosszú és unalmas napom volt, már megint, itt a pokolban, a suliban. Ez sosem változik. Annak ellenére sem, hogy már egy ideje nem lógtam el az óráról csak azért, mert unatkoztam rajtuk. Az csak addig volt vicces, amíg volt kit idegesítenem a lógásaimmal. Most, hogy végre szabad voltam, abszolút a magam ura, nem láttam értelmét a semmiért lelépni. Inkább végig szenvedtem a napot, de legalább tanultam egy kicsit. És nem, tanulás alatt nem a tantárgyakat értem. Inkább az önkontrollra gondoltam. Van róla elképzelésetek mennyire rohadt nehéz nem beleverni valaki fejét a padba? Baromi nehéz. Szóval ja, hasznomra vált ez az időszak arra, hogy kellő önuralmat gyakoroljak. Úgy érzem fejlődtem. Egy fokkal talán jobb ember is lettem. Hehe, nem. Ez nem egy kicseszett disney mese.
Mégis úgy éreztem magam, mintha abban lennék, amikor megláttam magam felé közelíteni az ismerős alakot. Eltartott pár pillanatig, míg rájöttem, hogy valójában Őt látom. Amikor Alan utoljára a közelemben volt, azt a falhoz vágva, végül elaltatva végeztem. Azóta két hónap telt el. Két csodálatos, hosszú és gondtalan hónap. Jöttek-mentek a kapott ügyeim, párszor elhagytam a várost, hogy végre nyugodtan intézhessem a dolgaimat. Normális emberekkel beszélgettem, akiket nem kellett végül az első öt perc után bántalmaznom, sőt! Voltak kapcsolataim, rövid életűek ugyan, egy-egy alkalommal, míg két munka között voltam. Egészen szociális lény lett belőlem - azért túlzásokba ne essek. Erre tessék! Alan megint megjelent, s mint egy fekete felhő, borússá tette a napomat.
Nem köszöntem neki, csak egy borús mosolyra futotta tőlem. Gyanakvóan méregettem. Nem tudom mi a fenét kereshetett itt, de nem tetszett nekem, hogy itt láttam. Nem akartam látni se. Jó volt nekem nélküle. Annyival könnyebb volt minden nélküle. Ha a közelben volt, a feje tetejére állt minden.
- Nem, kösz. - utasítottam vissza a fuvar ajánlatát. Nem akartam, hogy hazavigyen, azt sem akartam, hogy egyáltalán együtt lássanak vele. Nem tudom honnan törtek rám ezek az ennyire ellenszenves érzések, de egyszerűen úgy éreztem, ha ő nincs itt, akkor van életem.
Megfogtam a kezét és magam után húzva, félrevonultam vele, messze az iskola bejáratától, oda, ahol senkinek nem tűnhetett fel a kettőnk beszélgetése. Nem akartam feltűnést kelteni. Márpedig, ha megint összebalhézom itt vele, arra fel fognak figyelni.
- Mit keresel itt, Alan? - szegeztem neki a kérdést, mindenféle köntörfalazás nélkül. Nem értem rá fölösleges köröket futni. Jobbnak láttam pikk-pakk túllendülni ezen az egészen, hogy utána mindenki mehessen tovább a dolgára. Főleg abban reménykedtem, hogy valami fontosat akar mondani, vagy legalább is olyat, ami az én szemszögemből nézve is fontos, aztán eltűnik. Eddig olyan jól tartotta a távolságot, szerettem volna, ha ez után is tartja.


Words: nem tudom  Embarassed  ♛  Note: remélem tetszik  :*:  ♛ Music: Mad Hatter

©️
Vissza az elejére Go down
Alan N. Hadobei
No one's gonna take my soul away


Alan N. Hadobei


❦ Hozzászólások száma :
7
❦ Érkezés :
2016. Feb. 12.
❦ Kor :
968
❦ Tartózkodási hely :
❦ Next to Daeva

Daeva & Alan - Újra találkozunk Empty

VAMPWITCH
keep my secrets well

TémanyitásTárgy: Daeva & Alan - Újra találkozunk   Daeva & Alan - Újra találkozunk EmptyCsüt. Feb. 25, 2016 2:27 pm

Alan & Daeva

Korán van még és már két hónapja nem láttam Daevat, azonban hallottam pletykákat, hogy sikeresen pusztitja a természetfelettieket. Nem is tudom, hogy mi tetszett anno abban a fogyatékosban és már így mindent átgondolva már azt gondolom, hogy dili osztályra kéne mennie annak a kis picsának. Na jó, talán picit még mindig bánt amiket a fejemhez vágot, méghogy senki vagyok.. Teljesen meg van a jogom ahhoz, hogy beleszóljak az életébe, én vagyok az egyetlen, aki gondoskodik róla és törödik vele. Talán nem lennék a legjobb mostoha vagy mi a fasz, de akkor is foglalkoztam vele és próbálkozom, hogy jobb legyek és kedves. Talán ideje lenne vele egy kicsit keménykezűen bánni vele, bár mikor először találkoztunk, akkor annyira magával ragadott és megfogott valamivel.. Bár mondjuk most van valakim, akit igazából nem szeretek, de valaki nekem is kell, meg jó az ágyban, szóval ez még eggyel több indok, hogy magamnál tartsam. Daeva.. Daeva meg rohadjon meg és nem is érdekel, hogy mi van vele, felőlem fel is fodulhat ott helyben ahol van. Akkora egy nagypofájú rohadt picsa, legszívesebben lefejelném a picsába, de úgy hogy kitörjön a nyaka, csak az a baj, hogy nem éled újjá és.. nem vámpír. Ha vámpír lenne, akkor tök könnyen terrorizálhatnám, talán át kéne változtatnom, hisz lássuk csak be, hogy egész könnyen.. mindegy, nem tehetem meg vele, ennyire még én sem vagyok fasz. De ha verbéna mentesíteni tudnám.. mondjuk simán tudnék használni egy varázslatot, minek hatására a testébe lévő verbéna távozik hányás útján, nem lenne valami nehéz feladat, nagyon is egyszerű lenne. Talán ezt kéne csinálnom és fogom is, ha még egyszer pofátlan és szemtelen lesz velem, akkor simán megteszem és megigézem a fenébe, mert megtehetem, egyből kezesbárányt varázsolok belőle.  Milyen jó lenne ha egy csettintésre rendes kislány lenne a következőre pedig rendes önmaga, bár talán skrizónak néznék, de nem izgat annyira, suliban mindig rendes kislány lenne.
Ma Tamaraval kéne találkoznom -ő most a "csajom", egész tehetséges boszinak igérkezik, csak egy kis csiszolás és az erőnk aránya lesz 1:10000000000- elég kellemes személyiség. Nem tudom mikor és hol ismerkedtünk meg, egyik reggel csak mellettem volt és azóta így elvagyunk. Igaz beszélhetne töbet, meg valami hiányzik belőle, a tűz ami pedig Daevaban van meg. Annyi minden van benne, ami másból hiányzik. Tehát fogtam magam, előhalásztam a telefonom és írtam egy SmS-t Tamaranak: "Bocs vöröske, ez nem fog menni, majd talán máskor, bár az ágyban jó vagy, ha testi vágyaidnak nem tudsz parancsolni, akkor keress fel. Csók: Alan", egy darabig gondolkodtam azon, hogy elküldjem e, de végül megettem, rányomtam a küldés gombra és az SmS kézbesítve lett. Na akkor most már megint szingli vagyok, talán jól fogja viselni és nem küld rám senkit, főleg nem azt a kis kurvát, akinek a torkát nagy valószínűséggel jelen helyzetban semmi nűntudat nélkül átharapnám. De Tami túl szerény az ilyenekhez, csak nem teszi meg, sőt a helyzete nem is olyan szar, hisz a végén még bókoltam is neki.  Szóval valamit kell csinálnom a nap hátra levő részében, valamivel el kell ütni az időt, de vajon mit csináljak? Végül is van egy hely.. baszki.. suli. Már hetek óta nem voltam és ideje lenne bemenni, majd azt mondom,hogy elaludtam és azért kések, de vajon nagyon rossz ha az első napomon elkések? Igen, hétvégén beiratkoztam abba a suliba, amelyikbe Daeca is jár, de hogy miért tettem ekkora faszságot magammal? Magam sem tudom a választ, de biztos voltam benne, hogy jó móka lesz.
Végül felvettem egy farmert, egy szürke V-nyakú pólót, fekete bőrlabit, napszemcsit és már indultam is , szóval hamar beértem a tinik börtönébe, ahol kit pillantok meg először? Miss Senkise Maradhat Mellettemmel.. Most is szép volt és sugáró, mosolya szerintem most is éppoly gúnyos, mint a mint mindig, mielőtt megláthatott volna elmentem órára, a második órára, mert végül nyolc harmincra értem be. Na segáz kövi órám biosz, azt pedig matek, angol, tesi, informatikám van aztán mehetek is haza. Lassan megy a nap és unatkozok, ezek az órák kurva szarok és lehet holnaptól nem is járok be, minek nekem az iskola? Így is okosabb vagyok, mint az egész suli együtt véve, mikor... nem, nem mentem haza, hanem a bejárat előtt vártam Daevat és mikor végzett ellöktem magam a faltol, majd elindultam felé. - Szia. - mosolyogtam rá kedvesen és előre tudom, hogy nekem ront, beszól, kötekedik, gúnyolodik vagy valami ilyesmit tesz.. - Kell egy fuvar? - mert miért ne vinném haza? Simán csak ne legyen gúnyos és köcsög, aztán lehet hogy ma eltöltünk egy jó napot. Remélem, hogy nem lesz semmi galiba és minden rendben lesz.


Vissza az elejére Go down
 
Daeva & Alan - Újra találkozunk
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Daeva szobája
» Alan N. Hadobei
» Kol & Daeva; That awkward moment...
» Hayley & Alan - La'Rosewaldern étterem

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Városaink :: New Orleans :: Külváros-